Ha meghalljuk a 'permakultúrás erdőkert' kifejezést, a legtöbbünknek talán egy többhektáros, nagy területen működő, terebélyes fákkal, esetleg tóval, bokrokkal tarkított, dús aljnövényzetű, terméssel teli kert jut az eszünkbe. Valójában viszont egyáltalán nem kell ilyen hatalmas területben gondolkodnunk, nagyjából 30 négyzetméteren is létre lehet hozni egy jól működő erdőkertet. Ez nagyjából egy nagyobb szoba vagy egy garázs alapterülete, ami egy kis kertvárosi telken, társas

Idén nyáron olyannak láthatjuk a minket körülvevő tájat, amilyennek eddig még soha. A klímaváltozásnak és az elhibázott tájhasználatnak köszönhetően kiszárad a táj, elapadnak a folyók és a patakok, a szél elhordja a talajt, és a kiszikkadt növényzet a legapróbb szikrától is lángra lobban. Idén csak Magyarországon több száz hektáron pusztítottak már az erdőtüzek. Kenyeri-csöngei erdőtűz - forrás: oee.hu Egészen apokaliptikus jeleneteknek lehetünk tanúi mind a médiából, mind a

Ehető erdőkert kialakítása: Az önfenntartó permakultúra alapjai

fügefa, ribizli, körömvirág, menta A permakultúrás erdőkert alapegysége egy növénytársulás, amelyben több faj él együtt, a természetes fás élőhelyek összetételét véve alapul. De ahhoz, hogy egy ilyen életközösség jöjjön létre a kertükben, nem kell nagy tér, nem kell sok fa - ahogy a fenti képen is látszik, néhány négyzetméter is elég egy adaptív növénytársulás kialakítására. Lombkoronaszint A társulás gerince a fügefa, ő képezi az életközösség gerincét. Remekül bírja a száraz

Az egyre kiszámíthatatlanabb klimatikus viszonyok között egyre sürgetőbb a kihívás, hogy rohamosan szárazodó, forrósodó hazai éghajlathoz alkalmazkodni képes, reziliens fajokat találjunk a permakultúrás erdőkertbe. Az egyik ilyen faj az eperfa (morus alba, vagy morus nigra), az ő tulajdonságait és történetét szeretném röviden bemutatni a következőkben. öreg eperfa a Káli medencében Az eperfa története Talán sokak számára meglepő, de az eperfa nem őshonos faj. Eredetileg a Táv

Ha a kertész előtt álló legfontosabb kihivásokra gondolunk, leggyakrabban az ültetés, metszés, mulcsozás, öntözés problémakörei szoktak eszünkbe jutni. De a permakultúrás erdőkertben, legalábbis az én tapasztalataim szerint, a bőséges termés szüretelése és felhasználása a legnagyobb feladat. a termés alatt roskadozó ribizlibokor Idén június közepén is ezt tapasztaltam meg, amikor hirtelen beérett a piros és feketeribizli, meggy, málna, cseresznye, saláta, rukkola, hagyma. rib

A permakultúrás erdőkertben gyakran csodálhatunk meg mindenféle izgalmas, addig még nem látott, kisebb-nagyobb élőlényt, a menyéttől a varangyon át az imádkozósáskáig. De néha egy-egy igazi ritka látogató is tiszteletét teszi. Ki ő, miért fontos a jelenléte, és mit tehetünk ilyenkor? havasi cincér (Lelkes Zoltán képe) A havasi cincér sokaknak talán a Duna-Ipoly Nemzeti Park címeréről lehet ismerős, a bükkösök, és néha gyertyános-tölgyesek lakója. Jellegzetes kék-fekete mintáz

Elsőre talán két ellentmondó fogalomnak tűnhet a kert és a vadon, hiszen az egyikről az ember által látogatott, gondozott tér, a másik pedig egy természetes, ember nélkül működő rendszer. De a permakultúrás erdőkert tervezésekor nagyon fontos szempont az, hogy legyenek vadabb, művelés és zargatás alól mentességet élvező területek, amelyek kertünk immunrendszereként, pufferzónaként, és ökológiai folyosóként működnek. bozótos a barackfa mögött A permakultúrás tervezéskor az öt

Május közepe van, és végre elérkezett az idő, hogy kiültessük a februárban meggyökereztetett édesburgonyákat, más néven batátákat! Izgalommal vágtam bele a folyamatba, és most megosztom veletek a tapasztalataimat. A dugványokat vízbe áztattam, majd nedves, alaposan mulcsozott, gazdag tápanyagtartalmú talajba ültettem. A megfelelő talaj elősegíti a növények egészséges fejlődését. Egyszerű dolgom volt: egy apró rést vájtam a földbe, és belecsusszantottam a kis növényt. Egymástó

Sokunk számára sokkoló, szinte apokaliptikus szárazságot hozott az idei év. A változékony, esős-hűvös tavasz helyett forró, száraz, gyakorlatilag júliusi időjárással találkozhattunk már áprilisban is. A helyzet nem véletlenül ilyen súlyos: az emberiség nagy léptékű üvegház-hatású gázkibocsátása, és helyben pedig a fenntarthatatlan vízgazdálkodás és mezőgazdaság hatása ér egybe, és erősíti fel egymást. Azonban a helyzet korántsem reménytelen. A permakultúrás adaptív erdőkertbe

Az egyik legfontosabb kérdés a kertben, hogy mit mikor érdemes elültetni. Persze a boltban kapható magok tasakjain általában megtalálható a hozzávetőleges dátum, az interneten, a kertészkönyvekben, és a helyben kertészkedő ismerőseinktől is hasznos tippeket lehet kapni. Mégis, a kert saját adottságai, fekvése, árnyékoltsága, és a változó klíma is komoly kihívást jelent. De van egy egyszerű, ősi módszer, és egy kedves, gyakorlatilag mindenütt felbukkanó növény, amely a segítsé

A goji bogyó egy ízletes, jellegzetes, hosszúkás alakú, piros gyümölcs. Eredetileg Kelet-Ázsiából származik, napjainkban is Kínában termesztenek belőle a legtöbbet. Szárított vagy aszalt formában számos üzletben elérhető, vitamintartalma miatt különösen keresett étel, de kevesen tudják, hogy a mi klímánkon is megterem, sőt, kifejezetten kedveli a száraz, napos környezetet. A következőkben azt mutatom be, hogy hogyan lehet boltból vásárolt gojibogyókból kis cserjékhez jutni, a

Bár már hosszú évek óta figyelem, követem, művelem a kertünket, április közepén minden évben újra és újra mellbevág a szépsége. A friss, világos zöld levélkék, a habzó, tobzódó virágzás a fákon, a kék, lila, sárga, piros árnyalatok a gyepen. És az illat, és a döngicsélő dongók és a csicsergő madarak hangja valahogy olyan egységet, az élet erejét és a kiteljesedés reményét fejezik ki, amellyel ezúttal nem csak testi (bár abból is akad), hanem lelki élelmet ajánl nekünk az erdő

Akár az interneten, akár különböző könyvekben, kiadványokban is gyakran találkozhatunk az erdőkert és az élelemerdő fogalmával. Fontos tisztázni, hogy mit is jelentenek, és mi a különbség közöttük, hiszen a fogalmi zavar akár nem megfelelő elvárásokhoz, félreértésekhez, egy-egy kérdés túlbonyolításához is vezethet. Robert Hart (1913-2000) alapműve Lássuk először is, hogy honnan ered a két fogalom. A 'forest garden,' vagyis az erdőkert fogalmát Robert Hart használta először az

virágba borult kert - Varga Erzsébet képe Az idei húsvét sok napsütéssel és meleggel érkezett meg, bőven szárba szökkent a fű, de közte növekedő hagymás virágok, és egyéb korai növények színes jelenléte talán még szembetűnőbb. Ezek a növények arra szakosodtak, hogy a gyökérrendszerükben elraktározott tápanyag segítségével az elsők között bukkanhassanak fel tavasszal. Ebből két nagy előnyük is származik: hozzáférnek a lombtalan fák miatt ilyenkor különösen bőséges napfényhez,

Zamatos erdei tál (Lelkes Zoltán képe) "Akkor lehetünk csak igazán biztonságban, ha a konyhaablakunkon át láthatjuk az élelmünket növekedni, és a barátainkat dolgozni a közelben." Bill Mollison A fenti idézet remekül összefoglalja a permakultúra egyik fő célját és értelmét. A valódi egzisztenciális biztonság úgy jöhet létre, ha az élelem és a szociális kapcsolatok helyben könnyen elérhetők. Ez a jelenlegi helyzetben egyre érezhetőbb, és valószínűleg a fontossága csak növekedn

kis patkósdenevérek (Boldogh Sándor képe) A permakultúrás erdőkert attól működhet igazán jól, ha a lehető legsokszínűbb életformáknak, látható és láthatatlan, fotoszintetizáló, növényevő, vagy ragadozó lényeknek is otthont ad. Így kerülhet egyensúlyba, és így válhat ellenállóvá ez az élőhely, amelyet a természettel együtt építünk. A denevéreknek, mint a rovarok kordában tartójának, kulcsszerepe van ebben. De hogyan biztosítsunk nekik élőhelyet, hogyan hívjuk meg őket a kertbe

korai szüret: árvacsalán, tyúkhúr, kígyóhagyma (Lelkes Zoltán képe) Kora tavasszal sokszor érződhet még üresnek a permakultúrás erdőkert. A fákon még lomb sincs, nem hogy termés, a tavalyi gyökérzöldségekből már nem maradt sok, és az egynyáriak túlnyomó többsége vagy védelmet (fóliasátor, melegház), vagy még a hideg talaj miatt későbbi vetést igényel. Pedig az első termés már ott zöldell az orrunk előtt, csak nem vesszük észre, nem ismerjük fel, vagy csak gyomként azonosítjuk

A tervezési folyamatban fontos meghatároznunk, hogy az adott kertrészletben mi a potenciális növényzet.

ribizli dugványok A permakultúrás erdőkertről legtöbbünknek talán a fák jutnának eszébe. Nem véletlenül, hiszen ők adják a gerincét az erdő függőleges és oldalirányú struktúrájának is, övék a legnagyobb biomassza és a legtöbb termés is a kifejlett erdőkertben. De nagyon fontosak a kevésbé látványos, elsőre kevésbé jelentősnek tűnő lágyszárúak, vagy cserjék is, hiszen az ő jelenlétük nélkül nem jöhetnének létre társulások, sokkal sérülékenyebb, kevésbé bőtermő és egyhangúbb le