Potenciális növényzet
- Attila Gergely
- febr. 22.
- 1 perc olvasás
Frissítve: 1 nappal ezelőtt
A tervezési folyamatban fontos meghatároznunk, hogy az adott kertrészletben mi a potenciális növényzet?
Ez azt a növényzeti típust (növénytársulást) jelenti, amely a klíma (helyi mikroklíma) és egyéb termőhelyi sajátosságok (pl. talaj kémhatása, vízellátottság, kitettség, lejtőviszonyok stb.) mellett hosszútávon és önfenntartóan kialakulna anélkül, hogy az ember beavatkozna. Ez egyfajta referencia-állapotot jelent („mi lenne ott, ha nem lenne ember?”), nem cél (vagy csak részben cél) ennek a növényzeti típusnak (pl. bükkös, cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes) a „kialakítása.”
Ez nem is sikerülhetne teljesen, mert a kialakulásához a természetes folyamatok szabad érvényesülése és hosszú idő, többnyire évtizedek kellenek. Még így is lehetséges, hogy különböző okok (pl. a „szomszéd” élőhelyek típusa, állapota) miatt a szukcesszió (növénytársulások átalakulása) új, más irányt vesz. A különböző növénytársulásoknak azonban jól jellemezhető fajkészlete van (fák, cserjék, lágyszárúak), amely támpontot adhat a telepíthető növényfajok kiválasztásához.
A potenciális növényzet nem azonos a természetes növényzettel, amely az ember tájalakító tevékenysége előtti növényzetet jelenti.
A kutatók ezt tapasztalati úton („máshol, hasonló környezeti feltételek mellett milyen a növényzet?”), vagy modellezéssel rekonstruálják.
Nyilvánvaló, hogy ma Magyarországon alig találunk ilyen „őserdőket” vagy „ősgyepeket”, de azért vannak (pl. folyómenti ligeterdők, láprétek és szikes puszták részben).
Magyarország természetes növénytakarója
Hozzászólások