Egy előkelő látogató

A permakultúrás erdőkertben gyakran csodálhatunk meg mindenféle izgalmas, addig még nem látott, kisebb-nagyobb élőlényt, a menyéttől a varangyon át az imádkozósáskáig. De néha egy-egy igazi ritka látogató is tiszteletét teszi. Ki ő, miért fontos a jelenléte, és mit tehetünk ilyenkor?

havasi cincér (Lelkes Zoltán képe)

A havasi cincér sokaknak talán a Duna-Ipoly Nemzeti Park címeréről lehet ismerős, a bükkösök, és néha gyertyános-tölgyesek lakója. Jellegzetes kék-fekete mintázata is a bükkfák fényes, szürke kérgéhez alkalmazkodik, szinte láthatatlanná válik rajtuk. Ezt felismerve bújhatott el a kerékpár kék vázán, bizonyára jó rejtekhelynek tartotta azt.

cincér a kerékpáron (Lelkes Zoltán képe)

Életszakaszának egyébként ez a színpompás imágó a legrövidebb szakasza, nyár elején, az első hőhullámok idején kelnek ki. A hímek territoriálisak, és a területükre vetődő nőstényt, miután párosodtak, kísérgetik, őrzik, hogy nehogy más hím elcsavarja a fejüket. Ebben az életszakaszukban levelekkel és a fák nedvével táplálkoznak, majd augusztusban elpusztulnak. De eddigre már a nőstények lerakták petéiket az erdő holtfáinak kérge alá, ahol aztán 2-4 évig élnek és növekednek. Ebből már látszik is, hogy miért védettek: nagy mennyiségű holtfára, és hosszú időre van szükségük ahhoz, hogy a lárvákból imágók legyenek. A tarvágásos fakitermelés egyik jelentős kárvallottjai ők. Sőt, az is előfordul, hogy az erdőben rakásokba rakott, kivágott fákat nézik ki a nőstények utódaik számára, amiket aztán elszállítanak az erdőből, és feldolgoznak.

Mit tehetünk értük?

farkasszemet néz velünk a havasi cincér (Lelkes Zoltán képe)

A legfontosabb, hogy ha találkozunk velük, akkor csak óvatosan csodáljuk meg

őket, és ha véletlenül a kerékpárunk kék vázán telepedett meg, finoman vigyük el a legközelebbi fatörzshöz, és helyezzük el ott. Eszmei értékük egyedenként 50 000 forint, már csak ezért is óvjuk-védjük őket.

havasi cincér (Lelkes Zoltán képe)

És a másik fontos dolog, amit tehetünk a havasi cincér, és még számtalan hasznos és érdekes ízeltlábú érdekében, az, hogy holtfákat, rőzsekupacokat helyezünk el a kertünk félreeső, vadabb részein. Fontos, hogy ezeket aztán ne bolygassuk, hiszen a cincér példájából is látszik, hogy milyen hosszú idő is szükséges lehet ahhoz, hogy a petétől az imágóig juthasson egy ilyen különleges, nagyobb méretű rovar.