Miért kell vadon a kertbe?
- Ferenc Réder
- 3 nappal ezelőtt
- 2 perc olvasás
Elsőre talán két ellentmondó fogalomnak tűnhet a kert és a vadon, hiszen az egyikről az ember által látogatott, gondozott tér, a másik pedig egy természetes, ember nélkül működő rendszer. De a permakultúrás erdőkert tervezésekor nagyon fontos szempont az, hogy legyenek vadabb, művelés és zargatás alól mentességet élvező területek, amelyek kertünk immunrendszereként, pufferzónaként, és ökológiai folyosóként működnek.

A permakultúrás tervezéskor az ötödik, legkülsőbb zónába szoktuk leginkább elhelyezni az ehhez hasonló, vadabb helyeket. Ez az adott terület méretétől függően lehet akár néhány négyzetméter, vagy akár több hektárnyi erdő is. Felmerülhet a kérdés, hogy nem veszítünk-e ezzel értékes termőterületet. A válasz az, hogy sokkal többet nyerünk a termelékenységben is azáltal, ha szabadon hagyjuk a kertünk egy részét, mintha az utolsó négyzetcentimétert is zöldségessé-gyümölcsössé tennénk. Nagyon értékes szélfogó, vízmegtartó, és élőhely-fenntartó szerepet látnak el az ilyen területek, itt tudnak meghúzódni azok a ragadozók, akik kordában tudják tartani azokat a lényeket, akik szemet vetnek a termésünkre.

A másik kérdés az lehet, hogy nem lesz-e ápolatlan, csúnya egy ilyen sarok, nem néznek-e ki a szomszédok egy burjánzó, dzsidzsás terület miatt? A tapasztalat azt mutatja, hogy a vadonok nagyon izgalmas, különleges esztétikai karaktert adnak egy kertnek, színesebbé, rejtelmesebbé, egyszerűen zöldebbé teszik a permakultúrás erdőkertet, nem beszélve a madárcsicsergésről, amit az ott élő madarak szolgáltatnak nekünk. És igen, lehet, hogy kócosabb, lehet, hogy túlborjánzó hatást kelt, de nekünk, kerttulajdonosoknak is bizony érdemes elgondolkoznunk azon, hogy mit és miért tartunk szépnek. A gyepet, az élére nyírt, tájidegen örökzöldeket, az ökológiai sivatagot, vagy egy olyan teret, ami egyedi, ahol élet van?

Természetesen nagyon fontos a tervezés során, hogy felmérjük a területre jellemző potenciális növényzetet, azt, hogy mi való oda. Invazív, vagy nem oda illő növényekből valóban nem szabad vadont alakítani, sőt, felelős kerttulajdonosként közbe is kell lépni annak érdekében, hogy odaillő növények telepedjenek ott meg.

Az élő fák megválogatása mellett azzal is nagyot tudunk segíteni saját kis vadonunk sokszínűségén, ha a kertünkben keletkező fahulladékot holtfaként hasznosítjuk. Egy-egy korhadó rönk, vagy rőzsekupac számtalan ritka élőlénynek jelenthet lakhelyet, különösen a tél folyamán, és lassú lebomlásukkal rengeteg vizet megfognak, és építik a talajt. A lemetszett ágakat, vagy a gyümölcsösből esetleg kipusztult, öreg fákat ne vigyük el a kertünkből, teremtsünk velük helyben értékes élőhelyet!



Hozzászólások