Az egyre kiszámíthatatlanabb klimatikus viszonyok között egyre sürgetőbb a kihívás, hogy rohamosan szárazodó, forrósodó hazai éghajlathoz alkalmazkodni képes, reziliens fajokat találjunk a permakultúrás erdőkertbe. Az egyik ilyen faj az eperfa (morus alba, vagy morus nigra), az ő tulajdonságait, és történetét szeretném röviden bemutatni a következőkben. öreg eperfa a Káli medencében Talán sokak számára meglepő, de az eperfa nem őshonos faj. Eredetileg a Távol-Keletről származ

Ha a kertész előtt álló legfontosabb kihivásokra gondolunk, leggyakrabban az ültetés, metszés, mulcsozás, öntözés problémakörei szoktak eszünkbe jutni. De a permakultúrás erdőkertben, legalábbis az én tapasztalataim szerint, a bőséges termés szüretelése és felhasználása a legnagyobb feladat. a termés alatt roskadozó ribizlibokor Idén június közepén is ezt tapasztaltam meg, amikor hirtelen beérett a piros és feketeribizli, meggy, málna, cseresznye, saláta, rukkola, hagyma. rib

A permakultúrás erdőkertben gyakran csodálhatunk meg mindenféle izgalmas, addig még nem látott, kisebb-nagyobb élőlényt, a menyéttől a varangyon át az imádkozósáskáig. De néha egy-egy igazi ritka látogató is tiszteletét teszi. Ki ő, miért fontos a jelenléte, és mit tehetünk ilyenkor? havasi cincér (Lelkes Zoltán képe) A havasi cincér sokaknak talán a Duna-Ipoly Nemzeti Park címeréről lehet ismerős, a bükkösök, és néha gyertyános-tölgyesek lakója. Jellegzetes kék-fekete mintáz

Elsőre talán két ellentmondó fogalomnak tűnhet a kert és a vadon, hiszen az egyikről az ember által látogatott, gondozott tér, a másik pedig egy természetes, ember nélkül működő rendszer. De a permakultúrás erdőkert tervezésekor nagyon fontos szempont az, hogy legyenek vadabb, művelés és zargatás alól mentességet élvező területek, amelyek kertünk immunrendszereként, pufferzónaként, és ökológiai folyosóként működnek. bozótos a barackfa mögött A permakultúrás tervezéskor az öt

Május közepe van, és végre elérkezett az idő, hogy kiültessük a februárban meggyökereztetett édesburgonyákat, más néven batátákat! Izgalommal vágtam bele a folyamatba, és most megosztom veletek a tapasztalataimat. A dugványokat vízbe áztattam, majd nedves, alaposan mulcsozott, gazdag tápanyagtartalmú talajba ültettem. A megfelelő talaj elősegíti a növények egészséges fejlődését. Egyszerű dolgom volt: egy apró rést vájtam a földbe, és belecsusszantottam a kis növényt. Egymástó

Sokunk számára sokkoló, szinte apokaliptikus szárazságot hozott az idei év. A változékony, esős-hűvös tavasz helyett forró, száraz, gyakorlatilag júliusi időjárással találkozhattunk már áprilisban is. A helyzet nem véletlenül ilyen súlyos: az emberiség nagy léptékű üvegház-hatású gázkibocsátása, és helyben pedig a fenntarthatatlan vízgazdálkodás és mezőgazdaság hatása ér egybe, és erősíti fel egymást. Azonban a helyzet korántsem reménytelen. A permakultúrás adaptív erdőkertbe

Az egyik legfontosabb kérdés a kertben, hogy mit mikor érdemes elültetni. Persze a boltban kapható magok tasakjain általában megtalálható a hozzávetőleges dátum, az interneten, a kertészkönyvekben, és a helyben kertészkedő ismerőseinktől is hasznos tippeket lehet kapni. Mégis, a kert saját adottságai, fekvése, árnyékoltsága, és a változó klíma is komoly kihívást jelent. De van egy egyszerű, ősi módszer, és egy kedves, gyakorlatilag mindenütt felbukkanó növény, amely a segítsé

A goji bogyó egy ízletes, jellegzetes, hosszúkás alakú, piros gyümölcs. Eredetileg Kelet-Ázsiából származik, napjainkban is Kínában termesztenek belőle a legtöbbet. Szárított vagy aszalt formában számos üzletben elérhető, vitamintartalma miatt különösen keresett étel, de kevesen tudják, hogy a mi klímánkon is megterem, sőt, kifejezetten kedveli a száraz, napos környezetet. A következőkben azt mutatom be, hogy hogyan lehet boltból vásárolt gojibogyókból kis cserjékhez jutni, a

Akár az interneten, akár különböző könyvekben, kiadványokban is gyakran találkozhatunk az erdőkert és az élelemerdő fogalmával. Fontos tisztázni, hogy mit is jelentenek, és mi a különbség közöttük, hiszen a fogalmi zavar akár nem megfelelő elvárásokhoz, félreértésekhez, egy-egy kérdés túlbonyolításához is vezethet. Robert Hart (1913-2000) alapműve Lássuk először is, hogy honnan ered a két fogalom. A 'forest garden,' vagyis az erdőkert fogalmát Robert Hart használta először az

egy hónapja elültetett batáta gyökér Elég sok időbe telt, mire megjelentek az első, lilás színű, majd egyre zöldülő hajtások az elültetett batáta végén. az első hajtások A melegedő klíma, és a batáta tulajdonságai, eredete sarkalltak arra, hogy idén belevágjak az ültetésébe. A növény trópusi származású, távoli rokonságban van az apró szulákkal, amely rizómás, mély gyökerei számos magyar kertésznek is ismerősek lehetnek. Eredeti élőhelyén az aljnövényzet szerepét töltötte be,

kis patkósdenevérek (Boldogh Sándor képe) A permakultúrás erdőkert attól működhet igazán jól, ha a lehető legsokszínűbb életformáknak, látható és láthatatlan, fotoszintetizáló, növényevő, vagy ragadozó lényeknek is otthont ad. Így kerülhet egyensúlyba, és így válhat ellenállóvá ez az élőhely, amelyet a természettel együtt építünk. A denevéreknek, mint a rovarok kordában tartójának, kulcsszerepe van ebben. De hogyan biztosítsunk nekik élőhelyet, hogyan hívjuk meg őket a kertbe

korai szüret: árvacsalán, tyúkhúr, kígyóhagyma (Lelkes Zoltán képe) Kora tavasszal sokszor érződhet még üresnek a permakultúrás erdőkert. A fákon még lomb sincs, nem hogy termés, a tavalyi gyökérzöldségekből már nem maradt sok, és az egynyáriak túlnyomó többsége vagy védelmet (fóliasátor, melegház), vagy még a hideg talaj miatt későbbi vetést igényel. Pedig az első termés már ott zöldell az orrunk előtt, csak nem vesszük észre, nem ismerjük fel, vagy csak gyomként azonosítjuk

frissen kikelt padlizsánok az ablakpárkányon Permakultúrás és hagyományos veteményesben is van néhány melegigényes és hosszú növekedésű, érzékenyebb növény, amit jó bent elindítani ahhoz, hogy elég erős legyen, mire fagymentessé válik az időjárás. A legtöbb házikertész ezt egy napos ablakpárkányon teszi meg, ott szem előtt vannak a kis növények, egyszerű öntözni is őket. De az ott kikelő palánták gyakran megdőlnek, megnyúlnak az ablak irányába, a a fény felé. A megnyúlt palán

A tervezési folyamatban fontos meghatároznunk, hogy az adott kertrészletben mi a potenciális növényzet.

Ahogy elkezdődik a február, én már általában tűkön ülök, hogy elkezdhessek végre vetni, újra végigkövetni egy csírázó mag útját kis halványzöld hajtástól a kifejlett növényig. Ez teszi számomra tavasszá a tavaszt, izgatottsággal és várakozással tölt el, és lehetőséget ad arra, hogy már akkor "kertészkedhessek," amikor odakint még édeskevés ilyen jellegű munka van. De ez a lelkesedés két buktatót is hord magában: 1, túl korán vetek el növényeket, amik aztán emiatt nem lesznek

A palántázás nem egyszerű dolog. Az ehető erdőkertben lehetőleg kerüljük is, hiszen inkább évelőket ültetünk, vagy magról, hagymáról, és dugványról szaporítjuk, ültetjük el a kívánt új jövevényeket, hogy az első pillanattól kezdve azzal a talajjal, azzal a környezettel találkozzanak, ahol az életüket tölteni fogják. Ezzel ellenállóbbá, robosztusabbá válik kertünk életközössége. Sok munkával, bonyodalommal, importált anyagokkal is járhat, amit a permakultúrás rendszerekben sz

permakultúrás erdőkert télen Kint hullik a hó, a fák még bőven alvó állapotban vannak, a permakultúrás erdőkert talaja most issza be a jövő évhez szükséges víz nagy részét, bomlik a sok szerves anyag, lassan-lassan készülnek kibújni a hagymás növények... Ilyenkor jobb, ha mi is kicsit hátralépünk, megfigyelünk, és megtervezzük, hogy idén hogyan fogunk részt venni a kert életében. vidám paradicsomok De hogyan kezdjünk hozzá? A permakultúrás tervezés során először néhány egysze

A talajtakarásnak, másnéven mulcsozásnak számos formája, és számos előnye van. A lényege az, hogy a talajt soha nem ássuk, nem forgatjuk, hanem valamilyen szerves anyaggal beborítjuk.

A permakultúrás veteményeskert márciusban nagynak, májusban pedig már igen szűkösnek tűnik. Ahogy halad előre az év, egyre több növény kezd el növekedni, egyre nagyobb, dúsabb lesz minden, és ha oldalirányban már elfogy a hely, érdemes fölfelé terelni a futásra hajlamos növényeket egyszerű hálók, zsinegek és karók segítségével. Megemelhetjük így a paradicsomot... és az uborkát... és persze a babot... és a sütőtököt is! Egyszerű, akár már eleve adott támrendszerek használatáva

első éves mángold A mángold az egyik, ha nem a legellenállóbb, a nyári hőségben és szárazságban is nagy sikerrel termeszthető levélzöldség, nekem az egyik személyes kedvencem. A permakultúrás kert elengedhetetlen tagja. Árnyéktűrő, az erdőkert zártabb lombkoronáját is kiválóan bírja. Főzeléknek megpárolva, tejszínes zöldséglevesbe, vagy vaskos ereit kivágva akár nyers salátaként is fogyasztható, de erőteljes, bőséges növekedése akár állati takarmányozásra is alkalmassá teheti