Permakultúrás kertek élménytervezése
Rólunk
Az a missziónk, hogy minél több ehető kertet, ligetet, erdőt hozzunk létre, és másokat is erre buzdítsunk.
Tudjuk pozitívan alakítani a jövőnket!
Nyakunkon a klímakatasztrófa, a globális gazdasági válság, a biodiverzitás válsága, a nyersanyaghiányok, a környezetrombolás...
A jó hír az, hogy mindenkinek van lehetősége a cselekvésre.
Mi abban hiszünk, hogy erdőkert formájában akár egészen kicsi területen is ki lehet alakítani természetes és fenntartható ökológiai közösséget és ha megmentjük a természetet, a természet megment minket!
Csapatunk tagjai, avagy
Permakultúrás kertek élménytervezői
Dr. Lelkes Zoltán
1998-ban védtem meg a doktori értekezésem az INSA de Lyon egyetemen.
Az elmúlt csaknem 30 évben rengeteget dolgoztam összetett rendszerek hatékonyságának javításán, abban a tévedésben, hogy ezzel a környezet terhelése csökkenhet.
Csakhogy a a hatékonyság javítása megnöveli a tőke mozgásterét. A felszabadult tőkét, pedig nem környezetvédelemre, hanem új beruházásokra fordítják, ami végsősoron növeli a környezetterhelést és az egyre igazságtalanabb erőforráselosztást.
Felismerve az ellentmondást, mind személyesen, mind szakmailag radikálisabb megközelítés felé fordultam és 2017-ben kezdtem gazdálkodni az önellátás és fenntartható mezőgazdaság elérése érdekében.
2020-ban lettem szertifikált Permakultúrás tervező, az ún. PDC-t az Oregon State University-n kaptam meg.
2024-ben beiratkoztam a MATE Ökológiai Gazdálkodó Szakmérnök szakirányú képzésre.
Az elmúlt 8 évben 11 hektár erdőt és egy 1,5 hektáros élelemerdőt ültettem, ezzel karbonsemlegesnek mondhatom a teljes családom 100 évre.
Három gyerekem van, 27 éve élek boldog házasságban feleségemmel.
Dr. Nádasy László Zoltán
Tájépítészmérnökként végeztem 2013-ban, és azóta is a növényekkel foglalkozom munkáimban, kutatásaimban és oktatóként is.
A MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének oktatójaként az egzóta dísznövények ismeretét, a honos fajok tájépítészeti alkalmazhatóságát és a természetes vegetáció megismerését és megóvását is igyekszem elősegíteni.
Tájvédelmi szakértői jogosultsággal is rendelkezem.
Meggyőződésem, hogy a dísz- és haszoncélú magánkertek a zöldfelületi rendszer rendkívül fontos, mégis méltatlanul elhanyagolt elemei. Ha valóban jól működő, a biodiverzitást megőrző ökológiai hálózatot szeretnénk, akkor alapvető fontosságú a magánkertek változatosságának, fenntarthatóságának javítása és azok bekapcsolása a természetes élőhelyek hálózatába.
Réder Ferenc
Budapesten születtem 1999-ben, jelenleg Pusztazámoron és Budapesten élek.
Gyerekkorom óta fontos része az életemnek az állattartás és a kertészkedés, de komolyabban a permakultúrás szemlélet megismerésével kezdett el foglalkoztatni a fenntartható, élvezetes munkával és utánozhatatlan ízekkel járó tevékenység.
2020-ban egy angliai biogazdaságban dolgoztam önkéntesként, ekkor határoztam el, hogy mindenképpen szeretném, hogy a kerti munka a további életem szerves része legyen. Jelenleg a British Permaculture Association permakultúrás tervezői képzését végzem.
Újra és újra lenyűgöz, hogy kis, néhány négyzetméteres terület is mennyi termést és örömet képes nyújtani, amellett, hogy értékes élőhelyként, apró vadonként, a biodiverzitás bástyájaként is szolgál.
Örülnék neki, ha minnél többen hódolhatnának a permakultúrás kert szenvedélyének, ha minden udvarban lehetne legalább egy sarok, ahol egy élelemerdő növekedne.
A Budapesti Fazekas Mihály Gimmnáziumban érettségiztem 2018-ban, ezután az ELTE és az Eötvös Collegium hallgatója lettem. Jelenlegi PhD kutatásomban a modern és posztmodern amerikai költészet ökológiai vonatkozását vizsgálom, állatok, növények és más természeti lények megjelenését az irodalomban. Emellett színházi előadások dramaturgjaként, fordítóként és íróként is aktív vagyok.
Gergely Attila
Növényökológusként a természetes élőhelyek megőrzését és helyreállítását kutatom, oktatom – terepen és tanteremben egyaránt.
1984-ben szereztem Biológus diplomát,
2013 óta Élővilágvédelmi és tájvédelmi szakértőként is dolgozom.
A MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékén, többek között természetvédelmi kezelést, élőhelytérképezést oktatok.
Szakterületem a vegetációtudomány (növényi közösségek térbeli és időbeli mintázatának elemzése) és a gyakorlati természetvédelem: élőhelytérképezés, természetvédelmi kezelés/kezelési tervek, élőhely-rekonstrukció, környezeti hatásvizsgálatok.
Hiszem, hogy a mai világban a kertjeinket képessé kell tennünk az új körülményekhez való adaptálódáshoz. Ez a mi közös felelőségünk, szakembereké és kerttulajdonosoké.
Simon Péter
Kertészeti szakközépiskola után a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Karán végeztem Kecskeméten, majd később Budapesten, a Villányi úton egyetemi szintre emeltem tanulmányaimat.
Kertépítéssel először főiskolai tanulmányaim után foglalkoztam, mint építésvezető. Sok év kihagyás után, mely idő alatt főállású méhészként és méhtenyésztőként tevékenykedtem, ismét kertépítésbe fogtam.
Mivel a talaj vízmegtartó képességét, valamint a szervesanyagon alapuló tápanyag utánpótlást és talajéletet fontosnak tartom, ezért saját ellátásra elkezdtem a mélymulcsos kertészkedést.
Sajnos a permakultúrás kertek még nem kerültek be a köztudatba, de ahol csak lehet, próbálom felhívni a figyelmet erre a lehetőségre.
Ducsai Barnabás
2019-ben végeztem tájépítészmérnökként, szakmai utamat Budapest közterületeinek kertészeti fenntartásában kezdtem.
Az évek során azonban egyre inkább azok a kertek kezdtek foglalkoztatni, amelyek túlmutatnak a látványon. Olyan terek érdekelnek, amelyek nemcsak szépek, hanem táplálnak is – bennünket és a környezetünket egyaránt. Különösen inspirál a talajélet világa és azok a néha szokatlan zöldségtermesztési módszerek, amelyek egy egészséges, élő talaj kialakulását támogatják.
Saját kísérletezéseim során olyan gyümölcstermő növényeket is keresek, amelyek a klímaváltozás kihívásai mellett is vegyszermentesen termeszthetők, és alternatívát jelenthetnek a megszokott, de egyre érzékenyebb hazai fajok és fajtáik helyett.
Hiszek abban, hogy a multifunkciós, ehető erdőkertek nemcsak élelmet adnak, hanem szemléletet is formálnak.
Varga Erzsébet
Két gyermek édesanyja vagyok, Szadán élek, ahol magam is kertészkedem permakultúrás-vegyszermentes elvek alapján.
Eredetileg gyógyszerészként végeztem, és már több, mint tíz éve dolgoztam ezen a területen, mikor úgy döntöttem, hogy váltani szeretnék. Beiratkoztam egy kertépítő és - fenntartó OKJ képzésre, ezután elvégeztem a MATE tájrendező és kertépítő mérnök alapszakát, és jelenleg a tájépítészet és kertművészet mesterszakon vagyok másodéves hallgató.
Elsősorban a családi házakhoz tartozó kertek tervezése érdekel, nagyon fontosnak tartom a dísz-és konyhakert egységének megtartását. Ebben a permakultúrás szemlélet és az erdőkert rendszere nagyon jó támpontot ad.
Az Adaptív Kertnél végzett munkánkban is azt érzem a legértékesebbnek, hogy figyelembe vesszük a kert egyéniségét, abból építkezünk, ami már ott van. Fontos számomra, hogy az általunk tervezett permakultúrás kert az embereknek, állatoknak és növényeknek is egyaránt otthona lehessen.
Rózsa Tímea Ágota
Közgazdász diplomáimat a Pécsi Tudományegyetemen, a Middlesex University London képzésén, és a Budapesti Corvinus Egyetemen szereztem, szervezetfejlesztési és HR specializációval. 2014 óta dolgozom szervezetfejlesztő tanácsadóként.
A természet mindig közel állt hozzám: gyerekkoromtól sok időt töltöttem túrázással, az erdőt járva.
2025-ben végeztem el az Életfa Permakultúra PDC képzését, azóta pedig a svájci Organic Advice Network és a FiBL által szervezett, organikus mezőgazdálkodásra való átállást támogató tanácsadói képzésén is részt vettem.
Férjemmel egy 250 m²-es kertet gondozunk permakultúrás szemlélettel. Célunk, hogy egy mini ehető erdőkert formálódjon, miközben a talaj építésére, a részleges önellátásra, és a vadvilág számára is élhető tér kialakítására törekszünk. Számomra különösen izgalmas a természeti és az emberi rendszerek közötti párhuzamok felfedezése, és az, hogyan válhat egy olyan intenzíven használt tér, mint a kert, a klímaadaptáció és a mentális egészség megőrzésének aktív támogatójává.
Hiszem, hogy a permakultúrás tervezés – legyen szó kiskertről vagy több hektárról – nem egyszerű szolgáltatás, hanem egy élő és dinamikus kapcsolat kialakítása: olyan közös alkotó folyamat, amelyben az ember megélheti, hogy szerves része a természetnek, és odafigyeléssel képes ezt az együttműködést építeni.
Értéknyilatkozatunk
Munkánkat és életünket a permakultúra 4 fő etikai alapelve alapján vezetjük.
Ígéretünket megtartjuk; ha ez korábban nem ismert tény miatt nem sikerül, akkor azonnal értesítjük az érdekelteket, és javaslatot teszünk a megoldásra.
Saját felelősségi körünkön belül önállóan lépünk és döntünk, amíg közösen elfogadott értékeinket és céljainkat betartjuk.
Elismerjük egymás értékeit, elfogadjuk a korlátait. Az emberi méltóság megőrzésére törekszünk egymás, a partnereink és magunk felé.
Tisztelettel és asszertíven kommunikálunk, nyitottak vagyunk egymás véleményére.
Alaposan, fegyelemmel, mindig a legegyszerűbb megoldásra törekedve, a megfelelő technológiákat (appropriate technology) preferálva dolgozunk partnereinkért és egymásért.
Nyitottak vagyunk az újdonságokra, folyamatosan fejlesztjük a tudásunkat.
Megállunk a saját lábunkon, tisztességesen érjük el sikereinket. Egyenrangú, partneri viszonyokat alakítunk ki cégen belül és kívül egyaránt.
A permakultúra 4 fő etikai alapelve
1. Gondoskodás a Földről / Earth Care
Védjük az élő bolygónkat.
2. Gondoskodás az emberekről / People Care
Óvjuk az emberi közösségeket és egyéneket.
3. Gondoskodás a jövőről / Future Care
A ránk bízott erőforrásokkal igyekszünk úgy gazdálkodni, hogy jusson az élővilágnak és maradjon a jövő generációjának is.
4. Tudatos társadalmi és gazdasági átmenet / Transition Ethic
Nem megújuló energiákat és technológiákat csak regeneratív befektetésekért használunk.
