Alakulnak az édesburgonya palánták! - Palántanapló III.
- Ferenc Réder
- márc. 23.
- 1 perc olvasás
Frissítve: 6 nappal ezelőtt

Elég sok időbe telt, mire megjelentek az első, lilás színű, majd egyre zöldülő hajtások az elültetett batáta végén.

A melegedő klíma, és a batáta tulajdonságai, eredete sarkalltak arra, hogy idén belevágjak az ültetésébe. A növény trópusi származású, távoli rokonságban van az apró szulákkal, amely rizómás, mély gyökerei számos magyar kertésznek is ismerősek lehetnek.
Eredeti élőhelyén az aljnövényzet szerepét töltötte be, és ebben a szerepben lehet a legérdekesebb a permakultúrás erdőkertben is - indái, levelei értékes talajtakarást, élőhelyet, gyökerei pedig talajlazító és táplálékadó szerepet láthatnak el. Szeretném kipróbálni a fák alatt és a zöldségeskertben is, az eredményről pedig természetesen az Adaptív Blog olvasói is értesülni fognak.
De vissza a szaporítóanyaghoz, vagyis a hajtásokhoz.

Mint a képen is látszik, a fiatal hajtások alja beleér a nedves ültetőközegbe, és apró, saját gyökérzetet is elkezdenek fejleszteni.
Annyit kell csak tenni, hogy a legerősebb hajtásokat óvatosan letörjük az édesburgonya oldaláról, és elültetjük egy külön kis cserépbe.

Fontos, hogy az első pár napban elég nedvességet kapjon a leválasztott hajtás. Ezentúl már önmagában növekszik tovább, saját gyökérzetet fejleszt, és remélhetőleg eléggé megerősödik májusra, amikor is elérkezik a kiültetés ideje.

Amint eléggé megerősödnek, további hajtásokat választhatunk le az anyagyökérről, így meglehetősen olcsón jó pár növényre tehetünk szert.
Izgatottan várom, hogy hogyan nőnek majd, és hogy hogyan teljesítenek a permakultúrás erdőkert kicsit vadabb, kompetitívebb közegében!
Ha bármi kérdésed van, vagy esetleg tapasztalatod az erdőkertben termesztett édesburgonyáról, jelezd a komment szekcióban, vagy írj üzenetet!



Hozzászólások