A tervezési folyamatban fontos meghatároznunk, hogy az adott kertrészletben mi a potenciális növényzet.

Ahogy elkezdődik a február, én már általában tűkön ülök, hogy elkezdhessek végre vetni, újra végigkövetni egy csírázó mag útját kis halványzöld hajtástól a kifejlett növényig. Ez teszi számomra tavasszá a tavaszt, izgatottsággal és várakozással tölt el, és lehetőséget ad arra, hogy már akkor "kertészkedhessek," amikor odakint még édeskevés ilyen jellegű munka van. De ez a lelkesedés két buktatót is hord magában: 1, túl korán vetek el növényeket, amik aztán emiatt nem lesznek

A palántázás nem egyszerű dolog. Az ehető erdőkertben lehetőleg kerüljük is, hiszen inkább évelőket ültetünk, vagy magról, hagymáról, és dugványról szaporítjuk, ültetjük el a kívánt új jövevényeket, hogy az első pillanattól kezdve azzal a talajjal, azzal a környezettel találkozzanak, ahol az életüket tölteni fogják. Ezzel ellenállóbbá, robosztusabbá válik kertünk életközössége. Sok munkával, bonyodalommal, importált anyagokkal is járhat, amit a permakultúrás rendszerekben sz

ribizli dugványok A permakultúrás erdőkertről legtöbbünknek talán a fák jutnának eszébe. Nem véletlenül, hiszen ők adják a gerincét az erdő függőleges és oldalirányú struktúrájának is, övék a legnagyobb biomassza és a legtöbb termés is a kifejlett erdőkertben. De nagyon fontosak a kevésbé látványos, elsőre kevésbé jelentősnek tűnő lágyszárúak, vagy cserjék is, hiszen az ő jelenlétük nélkül nem jöhetnének létre társulások, sokkal sérülékenyebb, kevésbé bőtermő és egyhangúbb le

permakultúrás erdőkert télen Kint hullik a hó, a fák még bőven alvó állapotban vannak, a permakultúrás erdőkert talaja most issza be a jövő évhez szükséges víz nagy részét, bomlik a sok szerves anyag, lassan-lassan készülnek kibújni a hagymás növények... Ilyenkor jobb, ha mi is kicsit hátralépünk, megfigyelünk, és megtervezzük, hogy idén hogyan fogunk részt venni a kert életében. vidám paradicsomok De hogyan kezdjünk hozzá? A permakultúrás tervezés során először néhány egysze