fügefa, ribizli, körömvirág, menta A permakultúrás erdőkert alapegysége egy növénytársulás, amelyben több faj él együtt, a természetes fás élőhelyek összetételét véve alapul. De ahhoz, hogy egy ilyen életközösség jöjjön létre a kertükben, nem kell nagy tér, nem kell sok fa - ahogy a fenti képen is látszik, néhány négyzetméter is elég egy adaptív növénytársulás kialakítására. Lombkoronaszint A társulás gerince a fügefa, ő képezi az életközösség gerincét. Remekül bírja a száraz

A vakond a kert ökoszisztémájának szerves része: föld alatti ragadozóként szabályozza a talajélet fejlődését, és járataival nagyban hozzájárul a talaj egészségéhez, levegőztetéséhez és víztartó képességének javításához. Ráadásul a különböző talajrétegek finom elkeverését, minőségjavítását is elvégzi. Mégis, amikor munkájával egy hónapokon át nevelt palántát, vagy facsemetét fordít ki, "beleszólva" az alaposan kitalált kertünk rendszerébe, teljesen érthető az az impulzus, hogy

Az egyre kiszámíthatatlanabb klimatikus viszonyok között egyre sürgetőbb a kihívás, hogy rohamosan szárazodó, forrósodó hazai éghajlathoz alkalmazkodni képes, reziliens fajokat találjunk a permakultúrás erdőkertbe. Az egyik ilyen faj az eperfa (morus alba, vagy morus nigra), az ő tulajdonságait és történetét szeretném röviden bemutatni a következőkben. Az eperfa története Talán sokak számára meglepő, de az eperfa nem őshonos faj. Eredetileg a Távol-Keletről származik. Hazánkb

Elsőre talán két ellentmondó fogalomnak tűnhet a kert és a vadon, hiszen az egyikről az ember által látogatott, gondozott tér, a másik pedig egy természetes, ember nélkül működő rendszer. De a permakultúrás erdőkert tervezésekor nagyon fontos szempont az, hogy legyenek vadabb, művelés és zargatás alól mentességet élvező területek, amelyek kertünk immunrendszereként, pufferzónaként, és ökológiai folyosóként működnek. bozótos a barackfa mögött A permakultúrás tervezéskor az öt

Sokunk számára sokkoló, szinte apokaliptikus szárazságot hozott az idei év. A változékony, esős-hűvös tavasz helyett forró, száraz, gyakorlatilag júliusi időjárással találkozhattunk már áprilisban is. A helyzet nem véletlenül ilyen súlyos: az emberiség nagy léptékű üvegház-hatású gázkibocsátása, és helyben pedig a fenntarthatatlan vízgazdálkodás és mezőgazdaság hatása ér egybe, és erősíti fel egymást. Azonban a helyzet korántsem reménytelen. A permakultúrás adaptív erdőkertbe

Ahogy azt a honlapunkon is láthatjátok, élménytervezési folyamatunk összetett, egymásra építkező szakaszokból áll. Tervekkel teli asztal - Rózsa Tímea képe Az előzetes beszélgetés után a következő három lépés az interaktív kertlátogatás, az álomworkshop és a koncepcióalkotás. Ebben a három szakaszban tárjuk fel a területben rejlő lehetőségeket, és a kertgazdák tudatos elképzeléseit, és akár az eddig még nem tudatosított vágyait, álmait is. Innen tudunk aztán tovább mozdulni a

A tervezési folyamatban fontos meghatároznunk, hogy az adott kertrészletben mi a potenciális növényzet.

ribizli dugványok A permakultúrás erdőkertről legtöbbünknek talán a fák jutnának eszébe. Nem véletlenül, hiszen ők adják a gerincét az erdő függőleges és oldalirányú struktúrájának is, övék a legnagyobb biomassza és a legtöbb termés is a kifejlett erdőkertben. De nagyon fontosak a kevésbé látványos, elsőre kevésbé jelentősnek tűnő lágyszárúak, vagy cserjék is, hiszen az ő jelenlétük nélkül nem jöhetnének létre társulások, sokkal sérülékenyebb, kevésbé bőtermő és egyhangúbb le

permakultúrás erdőkert télen Kint hullik a hó, a fák még bőven alvó állapotban vannak, a permakultúrás erdőkert talaja most issza be a jövő évhez szükséges víz nagy részét, bomlik a sok szerves anyag, lassan-lassan készülnek kibújni a hagymás növények... Ilyenkor jobb, ha mi is kicsit hátralépünk, megfigyelünk, és megtervezzük, hogy idén hogyan fogunk részt venni a kert életében. vidám paradicsomok De hogyan kezdjünk hozzá? A permakultúrás tervezés során először néhány egysze

A permakultúrás veteményeskert márciusban nagynak, májusban pedig már igen szűkösnek tűnik. Ahogy halad előre az év, egyre több növény kezd el növekedni, egyre nagyobb, dúsabb lesz minden, és ha oldalirányban már elfogy a hely, érdemes fölfelé terelni a futásra hajlamos növényeket egyszerű hálók, zsinegek és karók segítségével. Megemelhetjük így a paradicsomot... és az uborkát... és persze a babot... és a sütőtököt is! Egyszerű, akár már eleve adott támrendszerek használatáva

A „robusztusság” szó eredete a latin „robur” vagy „roboris” szóra vezethető vissza, amely tölgyet jelent. Nem csoda, hiszen a tölgy az...

Számomra nem csupán az egészségesség a fontos, amikor saját magunk által termelt, természetes, sőt lényegében vad ételeket ehetek. A vad ízek szeretete mellett, különösen felemelő, hogy úgy érzem, minden íz, illat és zamat ajándék, amivel az élelemerdőm, erdőkertem meghálálja, hogy nem gyep, hanem élővilág burjánzik a területemen. Idén az első ilyen vad reggelimben shiitake gomba, zamatos turbolya, medvehagyma, árvacsalán és tojás volt, amit magunk őrölte gabonából készült ke